A jelen helyzet sok nehézsége mellett, sok lehetőséget is hordoz magában, az ADHD-s gyerekek és tüneteik szempontjából.
Egyik legfontosabb ezek közül a mozgás.
Nemcsak mint szükséglet, hanem mint lehetőség.
A mozgás, a szabad levegő, a napfény önmagában is dopamin-szintet emelő hatással bír. Ha már negyed óránál többet töltünk kint a szabad levegőn, jótékony, összerendező hatással van mindannyiunk, s így gyermekeink idegrendszeri működésére: érzelmeire, magatartására, figyelmére.
Az, hogy maga a mozgás jó hatású régi tapasztalat, mára tudományos vizsgálatokkal is alátámasztották, sőt meghatározták a napi mozgás-minimum szükséges és hatásos mennyiségét, és az ADHD-sok számára optimális mennyiséget és formát is.
Nagy gondnak bizonyult az, hogy ezt az optimális mozgásmennyiséget a jelenlegi iskolarendszer és a megszokott hétköznapi életünk folyása miatt nem igazán lehetett biztosítani.
Pedig ezen mennyiségű és ütemezésű mozgás mellett a dopamin szintet, jó esetben körülbelül 6 órás időtartamra meg lehet emelni és jó szinten tartani – ami megfelelhet egy elnyújtott működésű Ritalin kapszula jótékony hatásának.
Most, hogy kikerültünk átmenetileg az idő és a megszokások szorításából, és mivel egy kicsit rá is kényszerülünk arra, hogy magunk javítsunk körülményeinken, itt az alkalom, hogy kihasználjuk az ebben rejlő lehetőségeket.
Szánjuk rá magunkat: vegyük elő leleményességünket, figyeljünk, miféle új módokat sugall nekünk az élet. Tanuljunk egymástól is.
Azt már tudjuk, hogy a közepes intenzitású testmozgás az optimális.
Ebből minimum napi 48 perc kell ahhoz, hogy egyértelműen és következetesen kimutatható legyen a jó hatása (míg a nagy erőfeszítést igénylő fizikai aktivitásból több: 60 perc kell ugyanehhez).
Tehát, nem kell túlfeszíteni magunkat, vegyük lazára: jó tempójú séta, kinti futkározás, biciklizés, passzolgatás, kerti munka, hasonlók.
Ha nem tudunk kimenni, és van akkora a lakás, egy benti hancúrozás, kivételesen akár bútorokon mászkálás, akadálypálya, ügyességi gyakorlatok ugyancsak megteszik. Ha csak egy ágynyi helyünk van, maradhat a felülés, guggolás, fekvőtámasz (verseny?), gyógytorna gyakorlatok, légzőgyakorlat.
Ez volt tehát a napi minimum.
A napi optimális mozgás az ADHD-s gyerekek esetében, a nap során egyenletesen elosztott 6 x 30 percnyi, közepes intenzitású fizikai terhelés, amit körülbelül 20(-30) perc optimális kondícióban tanulásra fordítható periódus követ.
Maga a fizikai terhelés megemeli a dopamin szintet, és hogyha ez legalább 30 percig tart, a dopaminszint utána még 20 percig fennmarad, ami az agy működése szempontjából összeszedettséget és harmóniát jelent és jó alkalmat nyújt a hatékony tanulásra vagy egyéb együttlétre.
A vizsgálatok szerint tehát az ADHD-s napi mozgás-képlet:
Minimum 1 × 48 perc.
Optimálisan: 6 x 30 (+20) perc.
Ütemezzük be! Az alakulóban lévő mindennapi programunkba most, az elején kell beletenni mindazt, ami fontos – később nehezebben fér majd bele.
Keressünk meg hozzá a megfelelő helyzetet, motivációt, formát, használjuk a leleményességünket, mások ötleteit, az élet hozta alkalmakat.
